A Liga 36. fordulóját követően bizakodva tekinthet előre az Atletico Madrid. Forlán ismét gólt tudott szerezni, de történtek meglepőbb dolgok is, több egyéni teljesítmény is gyönyörködtette a nézőket. A csapat és Resino sikere volt ez a győzelem, amelyet még reálisan kettő követhet idén.
Diego Forlán góljával győzött az Atletico Madrid – nem lepődünk meg az ilyen kijelentéseken. Az uruguayi játékos ragyogó formában futballozott az egész szezonban, ennek is köszönheti, hogy még esélyes a Pichichi-díj elnyerésére. Ehhez ugyan Eto’o gyenge szereplése is kéne, de Forlán megteszi a maga részét becsülettel.
A meccs több meglepetést is hozott, némelyik játékos megmutatta, mire képes a nehéz helyzetekben.
mióta Leo Franco aláírt a török Galatasarayhoz, valamivel jobb formában futballozik, talán csak kedvesebb emléket szeretni hagyni maga után.
Tomas Ujfalusi meglepően jól játszott jobbhátvédként, csupán a meccs elején volt kissé bizonytalan, még borzasztó beadása is akadt, de magabiztos, megbízható volt.
Pablo játéka sem hozta ránk a frászt, egyre gyanúsabb, hogy a szakálla és a teljesítménye összefüggésben vannak. Ha csak ezen múlik, engem nem zavar a Mikulás-szőrzet sem.
Itt elérkeztünk a húszéves Alvaro Domínguezhez. Tizenötödikén ünnepelte születésnapját, mire föl Resino megajándékozta a hétvégi szerepléssel. Nagyon nem is tehetett mást, hiszen Seitaridis búcsúztatása, Heitinga és Perea eltiltása, valamint Lopez sérülése gyakorlatilag patthelyzetbe hozta a mestert. Domínguez bevetésétől sokan rettegtek, én is közöttük voltam. A fiatal játékos azonban végre megmutatta, nem zavarja sem a tét, sem az, hogy David Villát kell olykor megállítania, egyszerűen tette a dolgát, és talán a legjobb hátvédünk volt vasárnap este. Hatalmas indítást adott Simaonak, aki sajnos a kapusba lőtte a labdát. Mindenesetre egy-két éven belül meghatározó játékos válik belőle.
Maxi Rodriguez minden bizonnyal úgy döntött, a következő idényt is madridban akarja megkezdeni, hiszen nemes egyszerűséggel lefocizta a Valencia bal oldali részlegét. Több lövése is volt, de sajnos nem sikerült gólra váltani egyet sem, leginkább César nagy védései miatt. Határozottan mondhatom, nagyon pontosan célozta a kaput. Vasárnapi teljesítményét nem érheti rossz szó, lecserélésekor kivételesen joggal volt egy kicsit csalódott.
Assuncao nem tűnt ki a tömegből, bár valljuk be, a középső középpályánk átjáróház volt. Nem tett le sokat az asztalra, de lefelé sem húzta a színvonalat. A meccs vége felé sokat tett hozzá a támadásokhoz.
Raúl Garcia sajnos nem tudta felvenni egykori ritmusát, hónapok óta rossz formában futballozik. Vasárnap sem tudott megvillanni, ő sem brillírozott a középpályán, ahogy Assuncao sem. Talán a csapat leggyengébb láncszeme volt.
Simao Sabrosa ma sem okozott csalódást, egyedül nagy helyzetét kellett volna jobban kihasználnia, nem pedig a kapusba lőnie. Volt már jobb, de rosszabb formában is.
Diego Forlán jól játszott, bár nem hozta tökéletesen eddigi formáját. A büntetőn kívül nem igazán került gólhelyzetbe. Azt viszont kegyetlenül belőtte a kapu sarkába, ez pedig három pontot ért. Ez van, néha a szépség feláldozza magát az eredmény érdekében.
Sergio Agüero végre megtalálta igazi formáját, helyzeteket alakított ki, büntetőt csinált, de kár volt a továbbiakban annyit színészkednie. Igaz, ez is jó szívre utal: Forlánnal akart gólt lövetni, hogy hozzásegítse a Pichichi-hez.
A cserék közül Sinama-Pongolle vasárnap is csalódást okozott, egy-két támadásban részt vállalt, aztán elfogyott az ereje, mintha nem épp három perce állt volna be. Miguel még kevesebb időt kapott Resinotól, de több támadást is vezetett a szélen. Becsületesen megragadta a játéklehetőséget.
Végezetül magával Abel Resinoval szeretnék egy kicsit foglalkozni. A mérkőzés vége felé sem illetődött meg, nem állított be védőket (ugyan kit is állított volna?), inkább felismerve, hogy a szélsők kissé fáradtak, lecserélte mindkettőjüket, de helyükre is szélsők érkeztek. Látszott, hogy nem meri beküldeni Ortizt, hiszen annak kiszámíthatatlanok lettek volna a következményei. Jobb volt ez így, még ha nem is volt éppen edzői bravúr, de mindenképp jó döntés.
A csapat úgy általában… na ez az igazi kérdés. Nem tudom elképzelni, hogy a vezetőség hagyná szétesni ezt a végre összeálló, jó edző által trenírozott gárdát. A maradék két meccs megnyerésével, valamint kis szerencsével még a harmadik hely is meglehet, ami szép teljesítmény lenne, és jópár játékos másként kezdene gondolkozni. Ha együtt maradna a csapat, és ehhez még jönne egy igazán jó kapus, valamint egy-két magabiztosabb hátvéd, nagyon jó kilátásokkal indulnánk a 2009/2010-es szezonban. Állítólag pénzhiány miatt kell megválni a legjobb játékosainktól, épp ezért lenne fontos szerződést kötni egy gazdag szponzorral. Ha mást nem, szurkolói gyűjtést rendezni. Nincs az a vérbeli Atleticos, aki ne utalna át akár csak 5 eurót a klubnak.
Bárhogyan is alakul, törekedni kell az állandóságra, mert bár lassan tíz éve mondjuk, hogy “na majd ebben a szezonban…”, ilyen közül még sosem kerültünk a célok tényleges megvalósításához. Resinóval és a jelenlegi kerettel – néhány játékossal kiegészítve – bármi lehet jövőre.
The post Forlán és Resino voltak a nyerőemberek appeared first on Club Atlético de Madrid.